Az egészségtudatos, modern nő reggelijéből ritkán hiányzik a joghurt és a müzli. Mindkettő messze híres egészségvédő hatásáról, és mindkettőből ezernyi, csábítóan finom terméket kínálnak a fogyasztók kegyeiért versengő gyártók. Zavartan olvassuk az összetevők listáját, de sokszor így sem tudjuk, valóban jól választunk-e.

Valóban egészséges a joghurt?

Míg nem is olyan régen a tej emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását hirdették úton-útfélen, manapság a savanyú tejtermékek áldásos szerepére tolódott a hangsúly. Ennek oka talán az, hogy a felnőtt lakosság körülbelül 75%-a nehezen tudja megemészteni a tejcukrot (laktóz), ezért nem fogyaszthat tejet, viszont joghurtot igen, mert a benne található élő kultúra enzimei „előemésztik” a laktózt a szervezet számára. Számos kutatás igazolja, hogy a megfelelően előállított joghurt joggal lett az egészség és a fittség egyik szimbóluma. Készítéséhez olyan baktériumokat használnak, amelyek különféle kémiai anyagokat és antibiotikumokat termelnek. A ma kapható joghurtok rendszeres fogyasztása mindenekelőtt segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, csökkenti többek között a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, megszabadítja a szervezetet a mérgező anyagoktól, csökkenti a vér koleszterinszintjét, erősíti az idegrendszert, a fogakat és a csontokat, továbbá részt vesz a vörösvértest képződésben.

Ha joghurt, legyen „kulturált”!

Minden joghurt kitűnő fehérje, kalcium, foszfor és B-vitamin forrás. Ezeken kívül még sok egyéb bioaktív anyagot, vitamint és többfajta ásványi sót is rejt, ugyanakkor viszonylag kevés kalóriát tartalmaz. Akár natúr, akár ízesített, alacsony zsírtartalmú vagy ivójoghurt, alapvető alkotóelemként tartalmaznia kell a joghurtkultúrát, ami nélkül nem joghurt a joghurt. Ezek a kultúrák különleges élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, melyek közül legelterjedtebbek a Lactobacillus Bulgaricus, a Streptococus Thermophilus, illetve a tej savanyodását előidéző Acidophilus. A gyártás során a tejet pasztőrözik, így sem káros, sem pedig olyan hasznos baktérium nem marad benne, amely joghurttá alakítaná a tejet. Ezért a pasztőrözött tejet be kell oltani a megfelelő kultúrával. Ezzel az eljárással készülnek az élő kultúrás joghurtok, melyek “élnek”, hiszen a bennük található baktériumok továbbra is folytatják áldásos tevékenységüket. Előfordul azonban, hogy útóhőkezelik a joghurtot, melynek hatására az élő kultúra elpusztul, így nem fejtheti ki jótékony hatását a szervezetben.

Mire figyelj, ha joghurtot vásárolsz?

• Magyarországon csak az élő, grammonként legalább 10 millió baktériumot tartalmazó kultúrával készített joghurtot lehet joghurtnak nevezni, tehát a hazai termékek nagyrészt élőflórás, valódi tejből készülnek. Nyugat-Európában azonban elfogadott eljárás, hogy a joghurtkészítésnél az állati helyett növényi zsiradékot használnak. Sőt, egyes országokban, például Spanyolországban szinte kizárólag, csupán joghurt jellegű, élőflórát nem tartalmazó, mesterséges vegyi anyagokból készült termékeket bocsátanak piacra, amelyek éppen az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásukat veszítik el.
• A bajor Müller cég minőségi ellenőre szerint képtelenség lenne mesterséges aromák nélkül előállítani az eperjoghurtot, ugyanis a világ összes epertermése csupán az USA-beli fogyasztók igényeinek mintegy 5%-át fedezné. Sőt a közelmúltban felröppent egy olyan hír is, hogy egy cég fűrészporból állított elő eperaromát. A magyar piacon fontos hajtóerő a joghurt íze és gyümölcsössége, így az egyik legnagyobb arányban fogyasztott eperjoghurttal szemben alul maradnak a natúr változatok, hiába kalóriaszegényebbek és természetesebbek. Néhány márka azonban valódi gyümölcsöt tartalmaz, ezért mindenképpen érdemes megvizsgálnunk az összetételre vonatkozó információkat a doboz oldalán.
• Míg a természetes úton készült joghurtokban alapvetően csak tej és élő kultúra, az iparilag előállítottakban több-kevesebb adalékanyag is található. A krémesebb állagúak hozzáadott tejszínt vagy rosszabb esetben állományjavítót tartalmaznak, sőt gyakran találkozhatunk mesterséges színezékekkel és ízfokozókkal is a sok E-szám mellett.
• Fontos, hogy ellenőrizzük a csomagoláson az „élőflórás” feliratot. A hőkezelt, vagy ultrapasztőrözött joghurt tovább eláll ugyan, és általában hűteni sem kell, de a hőkezeléssel sokat veszít értékéből.

Mit takarnak a divatos frázisok?

• Light"-joghurtok: Csökkentett zsírtartalomra, nem pedig alacsony szénhidrát- és cukortartalmomra utal a „light” vagy a „0%-os” jelzés. A súlyukat megőrizni, vagy fogyni vágyók kedvelt típusa. Cukorbetegek számára azonban azok a gyümölcsjoghurtok ajánlottak, amelyek nem tartalmaznak cukrot.
• „Probiotikus” joghurtok: A joghurtok előállításához tejsavbaktériumokat, elsősorban Lactobacillust és Bifidobacteriumot használnak fel, ezért ezek a probiotikus hatásúak. A probiotikus baktériumok túlélik a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, a vastagbélbe jutva elszaporodnak, és jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre. Védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert és szabályozzák a béltraktus működését.
•  Ivójoghurtok: Alapvetően abban különböznek a normál joghurttól, hogy gyümölcskészítmények helyett gyümölcslével ízesítik őket, ezért állaguk folyékonyabb.

Forrás:www.noklapja.hu